Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Boldog új évet kíván minden kedves ügyfelének az Országos Iroda igazgatója és valamennyi dolgozója!
Ezúton
értesítünk minden érintettet, hogy 2012. január 10-től a jogi
személy igazolások kiadásával kapcsolatos ügyintézéssel
Bárdossy Tamás gyülekezeti referens került megbízásra. Elérhetősége:06-1-486-3528/146-os
mellék, mobil:06/20-824-2393, e-mail: tamas.bardossy@lutheran.hu
Tisztelt honlaplátogató!
Üdvözöljük a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának honlapján!
Szeretettel várjuk Üllői út 24. szám alatti irodánkban, könyvtárunkban és levéltárunkban is!
2012 - Vitorlabontás a változások szelében
Tisztelt Honlaplátogató!
A kezdődő új évet sokan – egyének, társadalmi csoportok, vallási közösségek, nemzetek – jelzővel látják el, vagy egy-egy kifejezést kötnek hozzá – ki-ki a maga igénye, beállítottsága, reményei, elvárásai szerint. Ezek a meghatározások lehetnek egymástól merőben eltérőek – a szempontok sokszínűségét csak csodálni lehet –, ugyanakkor mégis hasonlók valamiben: egy dolgot, fogalmat, szempontot, cselekvést vagy történést a többi közül kiemelnek, fontossá, követendővé, megvalósítandóvá téve azt.
Aligha járok messze az igazságtól, ha azt gondolom, hogy az új évtől nagyon sokan változást várnak. Sorsuk, élethelyzetük javulását, gondjaik, problémáik megoldását, valami pozitív fejleményt, amelyben reménykedve, esetleg a reményből erőt merítve kezdik az új évet. Mások – akik talán elégedettebbek helyzetükkel, esetleg tartanak a változásoktól – szeretnék megállítani az időt, a jelen helyzetet konzerválni, a mostani állapotokat bebetonozva őrizni azt, ami volt, ami van.
Egy régi bölcsesség szerint: amikor a változás szelei fújnak, a kétkedők falakat emelnek, az optimisták vitorlát bontanak. Plasztikus, kifejező ez az ellentétpár. A feltámadó szél erejének lehet ellenállni, lehet szembeszegülni vele, harcolni ellene, megpróbálni megőrizni jelenlegi helyzetünket. A feltámadó szél erejét lehet vitorlánkba fogni, segítségül használni, útra kelni, célunkhoz elérni vele.
Magam – optimista természetű lévén – az utóbbira biztatom kedves testvéreinket az év elején, mely egyébként kevés jóval kecsegtet bennünket. Az általános társadalmi és gazdasági helyzet, az aggasztó európai és világjelenségek közepette falakat emelni, ölbe tett kézzel várni, pozícióinkat védelmezni struccpolitikának látszik.
Az elmúlt évben közzétett statisztikák adatai szerint egyházunkon belül sem olyan kiváló a helyzet, hogy érdemes lenne falakat emelve körülbástyázni, védelmezni, hosszabb távra rögzíteni. Évek óta tudjuk, látjuk, hogy – legalábbis – a társadalmi mutatók általános mértékének megfelelően romlanak népmozgalmi adataink, tart a nagyon lassú, nagyon biztos fogyatkozás. Egyes területeken még aggasztóbbak a tények, a kilátások.
Ezen a helyzeten elmozdulással, felfogásbeli változtatásokkal, lendületbe hozással, bátor vállalásokkal lehet javítani. Bontsuk ki azokat a vitorlákat, melyekbe befoghatjuk a változás szeleinek erejét, melyek segítségével elmozdulhatunk a holtpontról, elindulhatunk egy olyan úton, mely egyházunk lelki, szellemi és fizikai gyarapodásához vezet.
Ezt a vitorlát összefogásnak hívják. Töretlenül hiszek az összefogás eredményességében, a csapatmunka hatékonyságában, a közösség erejében. A közösség építésének folyamata türelmet, kitartást igényel; gyors sikereket nem ígér, ám hosszú távon mindig megéri a befektetést. Egyházunk tartaléka éppen abban rejlik, hogy mozgósíthatja ezt a hatalmas, sokszor szunnyadó erőt.
Megosztottság helyett széles összefogásban, széthúzás helyett kitartó együttműködésben, egyéni érdekek keresése helyett a közösségi érdekek megtalálásában látom egyházunk fejlődésének zálogát. A számos lehangoló számadat mellett már eddig is akadtak biztató jelenségek: 2007 óta folyamatosan növekszik azon magyar adófizetők száma, akik adójuk egy százalékát a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajánlják föl. Ez az egyházunk közösségéhez való tartozás igényének, vállalásának egyértelmű bizonyítéka.
Évről évre többen keresik szülőként beíratási szándékkal oktatási intézményeinket, deklarálva ezzel egyházunk értékrendjébe, nevelési elveibe helyezett bizalmukat, legféltettebb kincsüket, gyermeküket bízva gondjainkra.
Diakóniai szolgálatunk területén ugyancsak látványos növekedést tapasztalunk: Tartósan gyarapodnak intézményeink, szolgáltatásaink, így jelentősen emelkedik az evangélikus diakónia által ellátott gondozottak száma is. Mindez szintén az egyházunk közösségébe vetett bizalom csalhatatlan jele, missziói munkánk eredményességének bizonyítéka.
2011 őszén soha nem tapasztalt mértékben változtak meg mindennapi életünk szabályozói. A földindulásszerű törvényi változások szinte egyetlen területet sem hagynak érintetlenül. Az egyénnek az új helyzethez alkalmazkodni, a megváltozott környezetben eligazodni nagyon nehéz, sokszor lehetetlen vállalkozás.
A számtalan új feladat megoldása, az alkalmazkodás azonban nagyságrendekkel könnyebb a segítő, összetartó közösség számára. Bizakodva, optimistán, lendülettel kezdve a feladatok végrehajtását, az összefogás erejében bízva joggal hihetjük: Istenünk nemcsak kihívások elé állít, nemcsak tennivalókat ad, hanem elegendő erőt is nyújt a megoldásukhoz.
Az országos iroda munkatársi közössége az elmúlt esztendőben jelentős sikereket ért el a csapatépítésben. A tudatos szervezetfejlesztés a közösség erejébe vetett hittel párosulva olyan eredményre vezetett, amely feljogosít bennünket arra, hogy bizakodva tekintsünk a 2012-ben reánk váró nehézségek leküzdése elé. A rohamosan növekvő elvárások, a szüntelenül változó jogszabályi környezet ellenére hatékonyabb munkaszervezéssel, arányosabb feladatelosztással, egymást segítő együttműködéssel, testvéri összefogással be tudjuk tölteni küldetésünket: biztos hátteret adhatunk gyülekezeteink, intézményeink működésének, minden területen szolgálhatjuk egyházunk építésének ügyét.
Az állami törvények változása, a működési feltételek átalakulása közepette egyházunk szervezete is jelentős megújulás előtt áll: megkezdődtek az általános tisztújítás előkészületei.
Abban a reményben kívánok bölcsességet, bizakodást, a jövő építésébe vetett hitet testvéreimnek, gyülekezeteinknek, hogy bátran vitorlát bonthatnak, és a változások szeleit befogva előbbre, a gyarapodás felé röpítik egyházunk hajóját. Ennek a küldetésnek a betöltéséhez kívánom valamennyiünknek Isten kegyelmét, áldását, erőtlenségünkben is biztos támogatását.
Erős vár a mi Istenünk!
Kákay István
Kákay István
országos irodaigazgató
Közlemény
201/2011. (XII. 8.) országos presbitériumi határozat
intézményalapítás gazdasági elbírálásáról
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján felhatalmazza az országos irodát, hogy kizárólag az alábbi dokumentumok elkészítése, elfogadása esetén javasolja nevelési-oktatási, valamint diakóniai intézmény egyházi jogi személy fenntartásába vételével járó egyházi intézményalapítási eljárás megindítását.
1. Intézmény létrehozása, meglévő intézménybe tevékenység átvétele, tevékenységi körének bővítése (a továbbiakban: tevékenység-változás) esetén a Magyarországi Evangélikus Egyház által alkalmazott költségvetés formáján alapuló, további információkkal kiegészített pénzügyi tervet kell készíteni.
2. A pénzügyi tervet két naptári évre (a tevékenység változás induló évére és az azt követő teljes naptári évre) normatívából finanszírozott tevékenységek esetében a tárgyévi normatíva tételek figyelembe vételével kell elkészíteni.
3. A pénzügyi terv a következőket tartalmazza:
a) az intézmény tevékenysége szerinti normatíva számítása a tervezett létszámadatok és a tárgyévi normatíva adatok figyelembe vételével (ezeknek az adatoknak a szakmai oldalról tervezett létszámokon kell alapulnia, azzal egyezőnek kell lennie).
b) a tevékenység-változáshoz annak megkezdésekor szükséges eszközök meghatározása (befektetett eszközök – immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, stb.; forgóeszközök – készletek, pénzeszközök, stb.) és annak biztosítási módja (térítés ellenében / térítés nélkül történő átvétel, új beszerzés, meglévő eszközállomány felhasználása, stb.), számszerűen és szöveges kiegészítéssel.
c) az eredményterv, amiben külön kell szerepeltetni
· új intézmény létrehozása esetén az új intézmény tervezett eredményét tárgyévre és tárgyévet követő évre vonatkozóan
· meglévő intézménybe tevékenység átvétele tevékenységi kör módosítása esetén a tárgyévre külön-külön a meglévő intézmény, az átvett/módosított tevékenység, és azok együttes adatát, továbbá a tárgyévet követő évre a közös működés eredményét
d) a normatív támogatáson kívüli egyéb bevételekre és a hozzájuk kapcsolódó kiadásokra, ráfordításokra vonatkozó számítások részletes ismertetése.
e) a működés során várható felhalmozási kiadások tervezete.
f) a pénzeszközök változásának terve (likviditási terv), amely az eredményterven és a pénzügyi terv egyéb adatain alapul, és amelyben be kell mutatni, hogy az intézmény várható bevételei fedezetet biztosítanak-e várható kiadásaira, szüksége van-e a működési bevételein kívül fenntartói vagy külső (hitel) források biztosítására.
g) a személyi juttatások és személyi jellegű ráfordítások terve, az intézmény működéséhez szükséges munkakörök, létszámok, és azok betöltéséhez kapcsolódó bér és személyi jellegű kifizetések számításának részletezése.
4. A táblázatokon és számításokon túlmenően a szöveges kiegészítésként a döntéshozók elé kell tárni minden olyan információt, amely a tevékenység-változást a tervezett helyen és körülmények között befolyásolja, vagy befolyásolhatja.
5. A tevékenység-változásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg az intézmény költségvetését is el kell fogadni, amely egyben alapul szolgál a működési engedély iránti kérelem benyújtásához. A költségvetés jóváhagyási záradékának tartalmaznia kell a tevékenység-változásra vonatkozó döntés adatait, valamint a fenntartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a fenntartó az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Kt. 81. §-a alapján a központi költségvetésből állami normatív támogatásból és kiegészítő támogatásból biztosítja.

Közlemény
Tájékoztatjuk tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház új Szabályrendeletének megfelelően az Országos Számvevőszékkel kapcsolatos ügyintézés 2011 júniusától az Országos Felügyelői Irodában történik.
Alapinformációk az Országos Irodáról
Elöljáróban
idézzük a törvényt – Milyen feladatot tölt
be pontosan az Országos Iroda?
Az Országos Iroda az országos egyház adminisztratív központja. Szervezetét, működését, munkatársainak munkakörét országos szabályrendelet rögzíti.
Az országos iroda feladat- és hatásköre
1. § (1) Az országos iroda hatáskörébe tartozó egyház-igazgatási feladatok kiterjednek az egyház valamennyi önkormányzati testületére, tisztségviselőjére és intézményére. Ennek keretében az országos iroda érkezteti, előkészíti az országos presbitérium, az országos elnökség és az országos bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, a döntések értelmében gondoskodik azok végrehajtásához szükséges rendről, különösen az országos irodára eső feladatok elvégzéséről.
1. § (5) Az országos Iroda feladat- és hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását osztályok és munkaágat útján végzi. (2/2010. (XII. 9.) országos szabályrendelet a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájáról)
A szabályrendelet az Igazgatóság fülre kattintva a Szabályrendeletek menüpont alatt teljes terjedelmében megtalálható.
Üllői út 24. – Egy több mint százéves múlttal bíró épület a ma egyháza szolgálatában
"Az akkor még „egyetemes egyháznak” nevezett országos egyház 1906-ban, éppen száz éve vette használatba újonnan megvett és átalakított épületét. Az evangélikus székházban négy évtizedig vidám kollégiumi élet folyt, itt működött ugyanis az egyetemes egyház által alapított főiskolás fiúkollégium, a híres Luther Otthon. Az I. emeleti tanácsterem festményeinek egyikén látható báró Prónay Dezső egyetemes egyházi és iskolai felügyelő 1902-ben vásárolta meg az egyetemes közgyűlés jóváhagyásával az Üllői út és Szentkirályi utca sarkán fekvő épületet. Az egyetemes közgyűlés által létrehozott házépítő bizottság pályázatán nyertes Francsek Imre neves műépítész tervei alapján 1906. november 1-jére készült el a Szentkirályi utcai és az udvari részen az új, korszerű épület, illetve ekkorra fejeződtek be az Üllői úti épület szükséges átalakításai. Egyetemes felügyelővé választása után báró Radvánszky Albert létesítette1923-ban az egyetemes felügyelői irodát. Az irodát két évtizeden át Kuthy Dezső lelkész vezette, mint az egyetemes egyház főtitkára. A mai országos iroda közvetlen „előzményének” az egyetemes felügyelői iroda tekinthető. Az egyetemes egyház fokozatos erősödésével párhuzamosan vált egyre inkább Budapest az egyházi élet központjává." (Evangélikus Élet, 2006/52. szám)
Érdekesség,
hogy az Országos Iroda 2008. március 1-je óta
hivatalban lévő igazgatója, Kákay István anyai nagyapja,
Kuthy Dezső volt az evangélikus egyház Országos
Irodájának megszervezője és első főtitkára.
A Luther Otthon egykori igazgatójaként is ismert
személyiség egyházi pályáját
dunáninneni püspökként fejezte be.
Múlt, jelen és jövő az Üllői út 24-ben
Jelenleg az épület
első és második szintjén találhatók
az egyes munkaágak irodái. Az igazgatói iroda, a
titkárság, valamint a reggeli áhítatoknak,
a bizottsági üléseknek, az ünnepi
eseményeknek, istentiszteleteknek, elnökségi és
presbitériumi üléseknek helyt adó
tanácsterem az első emeleten található. A
munkaágak irodáihoz a portaszolgálat
munkatársai, valamint az épületben elhelyezett
eligazító táblák mutatják az utat.
Az irodaházban kialakított biztonsági rendszer
bevezetése óta - a személyi és anyagi
biztonság érdekében - mágneses kártyával
nyithatók az egyes szintekre vezető ajtók, az épületbe
érkezők pedig vendégkártyát kapnak a
portán.







